A nyári szünetnek hivatalosan is vége. Ezt onnan tudom teljes bizonyossággal, hogy elkészült az első alkotásom és ez azt jelenti, hogy kezdek begubózni a hideg időre való tekintettel.
Amikor elkezdtem újra horgolni, vagy inkább fogalmazzunk úgy hogy újratanulni az egész horgolást, egy dolog motivált. El akartam készíteni a kisfiamnak ezt:
Megőrültem érte hogy mennyire lehengerlően aranyos kis figurák, és már régen akartam valami szentimentálisat, valami nagyon személyeset készíteni a kisfiamnak.
Közel 2 évet váratott magára a dolog, de az idei szezont ezzel indítottam, mert véletlenül ismét ráakadtam. Nem pont erre de egy másik oldalon egy másik zsiráfra ami ugyanúgy mint akkor, most is levett a lábamról egy pillanat alatt. Róla van szó:
A weboldal ahol ráleltem erre a cukiságra pedig ez:
http://ilovebuttonsbyemma.blogspot.com.au/2013/01/crochet-giraffe-pattern.html
Alig vártam hogy elkészüljek vele. Mindössze egy film, és egy délutáni alvás kellett hozzá, úgy is hogy egyfolytában a leírást lestem, és kb. milliószor újraszámoltam a sorokat. A “zsiráfosabb” hatás kedvéért színátmenetes fonalat választottam hozzá, így a mi zsiráfunk nem csíkos hanem foltos lett.
Az eredmény pedig a következőképpen néz ki:
De meggyőződésem, hogy legjobban mégis boldog tulajdonosának kezében mutat. Éppen fürdés után ismerkedtek:
A neve pedig Tojás lett. 🙂
Legutóbbi hozzászólások